Lázas tevékenykedésünket úgy érzem siker koronázta, hiszen a hat lelki atyán kívül több mint százan fogadták el a Szentlélek hívását - rajtunk keresztül - a Császtai szőlőhegy kálváriadombjára.

Immár negyedik alkalommal munkálkodtunk kis csapatunkkal Isten szőlőskertjében azon, hogy a minden szempontból éhes és szomjas testvéreinket közelebb vihessük a Mennyei Atyához.

Ez volt az első alkalom, hogy az edelényi ultreyán görög katolikus Szent Liturgiával kezdtük a napot. Dudás László atya buzdító és közösségépítő szentbeszéde ismét megindította bennem a feltétel nélküli szeretet áradását. Lelkem szárnyalását a fel-fel támadó szél egyre magasabbra repítette. Jól eső borzongás futott végig rajtam, amikor a Miatyánkot összefonódott kézzel, tiszta szívvel együtt imádkoztuk.

A szent liturgia után Farkas Gabi cursillós társunk tanúságtétele melengette szívemet és rádöbbentett arra, hogy Krisztusnak mindannyiunkkal terve volt, van és lesz, amíg ebben a földi világban élünk. Ezt a felismerést csak tovább erősítették bennem a kiscsoportos megbeszélésen elhangzott hozzászólások.

Ezt követően, hogy ne csak a lélek, hanem a test is megkapja, amire szüksége van, az uradalmi pincében egy szerény agapé keretei között vendégeltük meg a közelről és távolról érkezett társainkat.

Isten útjai kifürkészhetetlenek szoktuk mondani. Ezt most is megtapasztalhattam, ugyanis egy közel 35 éve nem látott ismerősömet Terézkét a mai napon idevezérelte. Itt újra találkozhattunk és beszélgethettünk, aminek tiszta szívből örülök és hálát adok érte.

Vidám hangulatban zártuk ezt a számomra lélekemelő napot.

Búcsúzáskor a sok kedves, szerető ölelés és a szervezést illető elismerő szavak által bizonyossá vált számomra, hogy jövőre ugyanekkor, ugyanitt Krisztus újra számít rám és lelkes csapatomra!

De colores!        

Barváné Ági!