|
Ultreya Máriapócson 2010.06.19.
Orosz István 2010.06.22. 18:22
Ultreya! - Azt gondolom, egy nem spanyol anyanyelvű ember
hasonlóan bámul erre a szóra, mint én is, mikor először hallottam. Aki részt vett "cursillo"-s lelkigyakorlaton, az annál inkább sejti, érzi, hogy miről is van szó. Az ultreya szó valami ilyesmit jelent: gyerünk, hajrá, előre, tovább. Mindenképp valami bíztatást, új lendület lehetőségét hordozza magában. Ezt tapasztaltuk meg Máriapócson június 19-én. Mitől is a lendület, és bíztatás? Néhány dolog:
- Olyan barátainkkal találkoztunk, akikkel életünk meghatározó élményét éltük át.
- Ha valakivel nem voltunk együtt a lelkigyakorlaton, akkor is tudjuk, hogy valami nagyon hasonlót ő is megtapasztalt.
- Máriapócs önmagában is a könnyező Istenszülővel, nekünk görög katolikusoknak - és persze sok római katolikus és nem kevés református testvérünknek is - a "kegyelmek helye".
- Több száz felnőtt férfi és nő zengte "egy szájjal és egy szívvel" rajongva szeretett Liturgiánkat.
- Alig győztük a sok komoly gyónót segíteni a kiengesztelődés szentségében. (Erre legközelebb érdemes egy kicsit nagyobb figyelmet szentelni az előkészületek során.)
- Egy lelkes és lelkesítő, hiteles főpásztor jelenléte és tanítása pedig mindnyájunk örömét növelte.
- És persze a beszélgetések - csoportokban és személyes találkozásokban is erősítették összetartozásunk élményét.
- Végül pedig a hazaiból összeállítot szeretetlakoma, amiben azt érezhetük, hogy nem csak ennivalót veszünk magunkhoz, hanem abba ki-ki belesütötte-gyúrta a szeretetét, cursillós társai, egyháza és mindenek előtt emberszerető Istenünk iránt.
"Ultreya" - gyerünk, hajrá, előre, tovább! Éreztük Máriapócson 2010 június 19-én, és most igyekszünk meg is tenni!
Orosz István atya - Bekecs
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
