Sokféle véleménnyel találkoztam a Cursillóról – de volt, aki nem is hallott róla, jobb esetben áttételesen kapott tájékoztatást. Nyugat-Európa után hazánkban is elterjedt. Találkoztam Balatonfüreden, Miskolcon stb. is cursillistákkal. Úgy gondolom, jó ismertetni a tényeket, amiket az évek során magam is megtapasztaltam.

Régi jó barátom, a nyíregyházi római katolikus főplébánia világi elnöke szólított meg: „Jó lenne elmenned Cursillóra!” „Cursillóra? Mi az? Mi történik ott? Miért, menjek? Hogy lehet oda jutni?” – kérdeztem. „A jelentkezési lapon én leszek az ajánlód” – kaptam a választ. „Tudod, egy szép hegedűszólamról nem lehet igazán elmondani, miről szól, meghallgatva át kell élni! Ilyen a Cursillo.”

A jelentkezési lap tájékoztatójából: „ A Cursillo csütörtök estétől vasárnap estig tartó rövid együttlét bentlakással, ahol a papok és világiak a katolikus hit lényeges igazságát és életformáit mutatják be előadással, beszélgetésekkel, életpéldákkal... lényegéhez tartozik a szentmise, a közös imádság.” Módszert ad, melynek gyümölcsei a keresztény családok, parókiák, plébániák életében megtapasztalhatóak.

Hosszas töprengés után 1998. február végén jelentkeztem a Nyíregyházi Főplébánián Cursillóra, ahova a Jósavárosi Görög Katolikus Egyházközségünkből még ketten jöttek el. A harmadik nap végét Bosák Nándor püspök atya jelenlétében zártuk, aki velünk ünnepelt.

Igen! Felejthetetlen három nap! Jó lenne, ha ez élne a görögkatolikus egyházunkban is – gondoltuk ott hárman – és kértük Polgári László atya, akkori parókusunk közreműködését. László atya alapozó, sok munkája eredményeként, római katolikus cursillosok segítségével már 2000. február 10-én Máriapócs adott otthont az első férfi Cursillónknak. Azután vállaltuk a munkatársképzést és tanultunk. Megalakult a görögkatolikus Cursillót irányító grémium, melynek lelki vezetője természetesen Polgári László atya lett. Mára Fedor Péter atya vállalta e feladatok ellátását.

Visszapillantva az eltelt jó tíz évre, Máriapócson a görögkatolikus Cursillón 1130 fő civil és mintegy 45-50 fő görögkatolikus pap vett részt. A zömében görögkatolikusok mellett reformátusok, római katolikusok, egyetemisták és nyugdíjasok, orvosok és szakmunkások, egyetemi tanár, buszsofőr, vállalkozók stb. jelentkeztek az évente két-két alkalommal sorra kerülő háromnapos Cursillóra.

A cursillos jelentkezési lapon olvasható néhány vélemény az együtt eltöltött hétvégéről. Számomra emlékezetes marad az a férfi, aki tíz év után először itt gyónt meg. Ez eszembe juttatja Orosz Árpád atya megjegyzését: „Hol van másutt lehetőség arra, hogy az ember lelkével három napon át foglalkozhassanak." Néhányan kérdezik, hogy szükség van-e a Cursillóra. Egyik parókusunk szerint az ő környezetében nincs jobb, az egyházközségében szükség van rá. Amint jeleztem, az ország több helyén is találkozhattam cursillosokkal, többször felmerült, mi a Cursillo jövője. Erre Nyíregyházán a Szent Imre Gimnáziumban fr. Barsi Balázs OFM atya azt válaszolta, ha nem lesz rá szükség, felszívódik az egyházban. De addig is II. János Pál pápa 1990. november 24-én a cursillistákhoz intézett beszédéből idézett gondolatnak van aktualitása: „…legyetek hűségesek, állhatatosak... minden egyes nap alkalom a segítségnyújtásra, arra, hogy imádkozva, áldozatot felajánlva az Atyának, az imaháttér bátorításával maradjatok hűek. Mindannyiótokat rábízom Máriára, Krisztus anyjára.”

P.Beöthy Tamás S.J a Cursillóban fontosnak tartja a szemlélődő imát, mely újabb horizontot nyit, lehetővé téve az istenközelség megtartását. Az előbbiekhez csatlakozzunk mindnyájan, kérjük Urunk kegyelmét!